Sokszor tapasztalom mostanában,hogy az az ember,aki igazán fontos nekem,nem nagyon képes kimutatni ugyanezt felém. Nem igazán tudom,hogy ez miért van. Nagyon zavar,hogy a legjobb fiú barátom is sokszor figyelmen kívül hagy, pedig én mindig mellette álltam,mindig támogattam,amikor szüksége volt rám, ott voltam.Úgy fogok járni vele,mint az előző ilyen barátsággal. Azt kihagyva,hogy beleszeretek. Azt aztán végképp nem akarom. Elég bonyodalmat tud okozni,egy több mint barátság,kevesebb mint szerelem kapcsolat.
Soha többet nem tervezem, hogy belemegyek ilyenbe. Amúgy meg, az életem elég leeresztett,és üres mostanában. Tudom,miután egy eseménydús időszak véget ér,valami új fog kezdődni. Na de meddig kell várni? Próbálok a barátaimba,és a bulikba kapaszkodni. Minden héten,mikor felkelek az jár a fejemben,hogy hétvégén végre ellazulhatok,és bulizhatok a barátaimmal. Ez jó is,meg minden,persze. De nem lehet örökké ezt csinálni. Lassan ebbe is beleunok.
Nem rég hallgattam meg,azt a számot,amiről mindig az az időszak jut eszembe,amikor elment. Nem volt egy kellemes érzés,bár szerintem ez érthető.Zavart,de nem tudtam tenni ellene. Szóval itt a szám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése